Melbourne nem épült úgy a tengerre, mint Sydney. Kevésbé találom modernnek, kevesebb a felhőkarcoló és kevesebb az ázsiai. Tényleg kicsit európaibbnak tűnik. A központon körbevisz egy retrotramvajsz, időutazós! Voltam még egy külvárosi részben, az is a letűnt korokat idézi, kicsit kétszintes sorház, alul puccos üzletek, fent pedig díszes homlokzat, málló vakolat, nagyon izgalmas. Ja, és egy olyan villamost láttam, ami szakadtabb mint amit retronak kiálltanak ki, a régi 47-es egy 21. századi példány hozzá képest. Azon is kell majd utaznom :) Van folyója, néhány kisebb hídja, de bevallom, sokkal többet még nem láttam belőle, mint amit Giziékkel megnéztünk. Egyelőre az én kis falumban rendezgetem inkább a gondolataimat.
Esélyes, hogy nem fogok itt mégsem megtanulni szörfözni, valaki azt mondta, hogy ahhoz szedjek össze egy autós-szörfös fickót. No majd meglátjuk :)
Jártunk a kaszinóban, rettenetes. Olyan pénzeket vesztenek el fapofával, hogy hihetetlen. Egy 20asnak mi is nyakára hágtunk azért, a kaland kedvéjért :)
A hét, amit együtt töltöttünk, utazgattunk, nagyon jól telt, szerencsés csillagzat alatt született, bárhová mentünk, izgalmas kalandokba botlottunk, klassz látnivalókba, szuper éttermekbe (a legautentikusabb pekingi kacsát is megettük, aki nem tudja milyen, apától bátran kérdezheti, ő is tud! :)) és eszméletlen sokat nevettünk :) – ejj, a rokonok itt is rokonok.
